Jó tudni

Szellőztető rendszerek tervezése 2025-ben

A modern szellőztető rendszerek tervezésének alapjai – mire figyel egy hozzáértő szakember?

A szellőztető rendszerek tervezése ma már nem csupán komfort vagy energiahatékonysági kérdés, hanem az egészséges, fenntartható és szabályozott épületüzemeltetés alapkövetelménye. Az elmúlt években jelentősen szigorodtak a vonatkozó előírások, így a megrendelőnek is tudnia kell: a korszerű szellőztető rendszert nem lehet a régi beidegződések mentén, elavult módszerekkel megtervezni.

 

1. Csillagpontos rendszer – az alapelv

A mai korszerű szellőztető rendszerek csillagpontos kialakításúak. Ez azt jelenti, hogy minden helyiség külön-külön, saját légcsatornán keresztül csatlakozik a központi osztódobozhoz.

Ennek előnyei:
– Minimális áthallás (zajterjedés) a helyiségek között.
– Precíz szabályozhatóság
– Egyszerű tisztíthatóság
– Egyenletes légelosztás, pontos légcsere

A csillagpontos rendszerhez speciális osztódobozokat és szelepfogadókat alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a légáram pontos elosztását, és a rendszer rugalmas bővíthetőségét.

2. Hangcsillapítás (nem elég remélni a csendet, számolni kell vele) – nem elhanyagolható tényező

A zajcsökkentés ma már nem luxus, hanem alapkövetelmény. A rendszer minden elemét úgy kell méretezni és elhelyezni, hogy a működés közben keletkező zaj a szabványokban előírt szint alatt maradjon (éjjel max. 30 dB).

A hangcsillapítókat a központi gép után, illetve a főbb légcsatorna szakaszokra kell beépíteni.
A csillagpontos rendszer önmagában is csökkenti a zajterjedést.
A helyes méretezés, a megfelelő csőátmérők és a minőségi gépválasztás elengedhetetlen a halk üzemhez.

Egy szakmailag megalapozott tervben azonban minden esetben szerepel hangcsillapítási számítás!

3. Szabályozási terv – a rendszer lelke

A szabályozás nem csak kényelmi, hanem energiahatékonysági és egészségügyi kérdés is:

– Minden helyiségben pontosan szabályozható a légcsere mennyisége
– A rendszer automatikusan alkalmazkodik a használathoz (pl. páratartalom, CO₂-szint alapján)
– A szabályozási terv része a légszelepek helyes kiosztása, a légcsatornák méretezése és a vezérlő automatika kiválasztása

 

4. Friss levegő beszívás helye – kritikus kérdés

A friss levegőt soha nem a tetőn keresztül szívjuk be:
– A tetőn a levegő nyáron extrém meleg, télen pedig a tüzelőberendezések füstgázai, szennyező anyagai koncentrálódhatnak
– A helyes megoldás: a homlokzaton, árnyékos, védett helyen, legalább 1,5 méter távolságban a kifúvótól, megfelelő magasságban, ahol a levegő tiszta és hőmérséklete kiegyenlített.

5. Csőméretek – nem lehet „válogatni”

A csőméretek kiválasztása nem ízlés vagy helyszíni adottság kérdése, hanem pontos számításokon alapul:
– Minden helyiségbe annyi csövet kell tervezni, amennyi a szükséges légcsere biztosításához kell
– A főágak és leágazások méretezésekor a légellenállást és a zajképződést is figyelembe kell venni
– A legelterjedtebb lakossági rendszerekben a 75 mm-es flexibilis cső a szabvány, de a főágak 125 vagy 160 mm átmérőjűek
– A csőhálózatot mindig a termikus burkon belül kell vezetni, hogy elkerüljük a hőveszteséget, páralecsapódást, penészesedést

Összefoglalás:
Mit jelent a korszerű szellőztető rendszer tervezés 2025-ben?

Csillagpontos rendszer:
Egyenletes, szabályozható, halk légcsere minden helyiségben

Hangcsillapítás:
Akusztikai méretezés, minőségi gépek és elemek

Szabályozási terv:
Automatizált, helyiségenként szabályozható rendszer

Helyes beszívási pont:
Nem a tetőn, hanem tiszta, árnyékos, szennyezésmentes helyen

Szakszerű csőméretezés:
Minden helyiségbe a szükséges mennyiségű és méretű cső, a főágak és leágazások pontos méretezésével.

 

A jól megtervezett, modern szellőztető rendszer hosszú távon egészségesebb, energiahatékonyabb és komfortosabb otthont biztosít.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenkettő − egy =