Miért száraz a levegő télen a hővisszanyerős szellőztető rendszereknél?
Ez a cím így, önmagában félrevezető lehet, hiszen nem minden épületben lesz száraz a levegő télen – még akkor sem, ha szellőztető rendszer működik benne. De akkor hol van a különbség? Nézzük meg közelebbről.
A szellőztető rendszerek szerepe
A hővisszanyerős szellőztetők elsődleges célja a megfelelő beltéri levegőminőség biztosítása, amihez a friss oxigén mellett a megfelelő páratartalom is hozzátartozik.
Új építésű, szellőztetés nélküli házaknál gyakran túl magas a pára, aminek következménye lehet a penész megjelenése. Emiatt is terjedtek el a hőcserélős szellőztetők – noha a rendszer előnyei messze túlmutatnak a penész elleni védekezésen.
Miért szárít a téli levegő?
A hideg levegő fizikailag sokkal kevesebb nedvességet képes megkötni.
A mellékelt táblázatban látszik, hogy míg 20 °C-on a telített levegő akár 17 g/m³ vízpárát is tartalmazhat, addig –4 °C-on ez az érték mindössze kb. 3,5 g/m³.
Ez azt jelenti, hogy amikor kint hideg van, és beengedjük a levegőt a lakásba, az rögtön szárazabbnak érződik. Ez önmagában nem hiba, hiszen ez a tulajdonsága teszi lehetővé, hogy a belső terekben kordában tartsuk a párát.
De hol lehet mégis elrontani?
A túlzott szárítás okai
Túlméretezett szellőztető gép
Minden gépnek van alsó és felső légszállítási értéke. Télen, különösen éjszaka, sokszor elég lenne 0,2 légcsere/óra. Ha a választott gép minimális teljesítménye is ennél nagyobb, akkor az épület túlszellőztetett lesz, és ezzel együtt jár a túl száraz levegő.
Beszabályozás hiánya
Ha a rendszer nincs beszabályozva, akkor a levegőeloszlás nem a terv szerint történik. Ilyenkor a géphez közeli helyiségek (fürdő, mosókonyha – vagyis éppen a páratermelő helyiségek) kapják a legtöbb levegőt, így ott túlzott mértékben vonódik el a nedvesség. Az eredmény: ismét száraz levegő.
Milyen megoldások léteznek?
1. Szellőztető vezérlés helyes beállítása
Ha a gép vezérlője lehetővé teszi, érdemes téli éjszakákra a lehető legkisebb fordulatra programozni.
2. Entalpiás hőcserélő
Ez a megoldás visszanyeri a belső levegő nedvességének egy részét, így a páratartalom például 30%-ról 40%-ra emelhető. Arra viszont nem képes, hogy 20%-ról 50%-ra ugorjon, hiszen csak abból tud dolgozni, amit a kidobott levegő tartalmaz.
3. Szobai légmosó (pl. Venta)
Ez már aktívan párásít, így növeli a belső nedvességet, amiből az entalpiás hőcserélő is tud gazdálkodni.
4. Központi légnedvesítő
Ha a páratartalom tartósan 20% alatt van, akkor a légcsatornába épített nedvesítő adja a legbiztosabb megoldást. Ez képes például 20%-ról 50%-ra emelni és ott stabilan tartani a párát. (https://szelloztetes.eu/uzlet/defro-air-wetup-legnedvesito-box-qh-1-kw-vizcsatlakozas-atmeroje-%c2%be-max-vizfogyasztas-11-33-l-h/)
Összegzés
A száraz levegő tehát nem a szellőztető gép hibája, hanem legtöbbször a helytelen tervezés, beszabályozás vagy vezérlés eredménye.
Ha a rendszer jól van méretezve és beállítva, sok esetben nem szükséges külön párásítás. De minden ház és minden igény más: ha mégis szükség van rá, a megoldásokat fokozatosan, a helyzethez mérten érdemes bevezetni.